http://velvet.hu/blogok/gumicukor/2011/07/10/beckhamek_lanya_is_vilagra_jott/
Erről jut eszembe!
11-07-11 Ez a mai dátum. Milyen varázslatos, milyen bűvös! Talán ez is egy jel az égiektől, és talán ezen a napon kellene tenni valami nagyon felkavarót!
Victoria és David Beckhamnek azonban mégsem ez a nap, hanem a tegnapi lesz feledhetetlen. Vasárnap reggel ugyanis megszületett a legifjabb Beckham bébi! A kis Harper Seven egyenlőre úgy tűnik csak apukája mez számát örökölte (a hetest, ugyebár), no meg némi szangvinikusságot, anyától pedig remélhetőleg a szépséget (tudom, az, hogy mi, vagy ki szép, relatív fogalom). Kíváncsi voltam, milyen lehet a kronobiológiai pszichogenetikai öröksége, úgyhogy megnéztem a típusát, ahogy szüleiét is.
Harper Seven Beckham igazi kakukktojás lesz. Már az is különlegessé teszi, hogy a Beckham-gyerekek közt ő az egyszem lány. Bátyuskái (Brooklyn, Romeo és Cruz) biztosan nagyon fognak rá vigyázni. De nem csak ezért lesz ő más. Tökéletesen különbözik szüleitől, már ami az energetikáját illeti. Bevallom, nem találkoztam még olyan esettel, amikor a gyermek ennyire különbözik anyukájától és apukájától.
Fizikai temperamentuma jóval erősebb, mint Victoriá-é és David-é. Ő ugyanis szangvinikus-kolerikus, míg anyukája melankolikus, apukája pedig közepes szangvinikus. (Ezen a ponton jegyezném meg, hogy ha bárki arra számít, hogy ez a két ember egyszer elválik egymástól, nos hiába vár, ugyanis remekül illenek egymáshoz, és nem csak fizikai energiáik miatt, hanem azért is, mert érzelmileg mindketten szenvedélyesek, és produktív-művészi az intellektuális típusuk, ezért remekül tudnak együtt gondolkodni, együtt dolgozni és persze együtt élni). A szülők hamarabb lendülnek be, de hamar el is fáradnak. Kevésbé kitartóak, viszont érzelmi energiájuk nagyon is kiáramló, ezért ha valamit a szívügyüknek tekintenek, azért mindent képesek megtenni. A kislány lassabban indul majd be, azonban sokkal kitartóbb lesz.
Apukájával biztosan jól megértik majd egymást, hisz mindketten alapvetően optimisták, szeretik a társaságot, az izgalmas dolgokat. Harper kimondottan szereti majd a versenyhelyzeteket, ha hagyják, hogy többféle sportot is kipróbáljon, egészen bizos, hogy ő is sportoló lesz. De ha kényszerítik… márpedig ez is benne van a pakliban – akkor más területen keres majd kihívásokat.
Anyukájával sok vitája lesz, ez is biztos. A szangvinikus-kolerikusok ugyanis nem igazán értik, mi a baj azzal, ha a szükséges dolgok kézközelben vannak, a melankolikusok szerint azonban mindennek megvan a maga helye. Igen, itt egyszerűbben fogalmazva a rendrakásról van szó. Posh Spice rendszerető (inkább rendmániásnak mondanám, de ez csúnya kifejezés), ráadásul produktív-művészi, úgyhogy érzéke is van a harmónia megteremtésére, tehát a könyvespolcán nyilván nem csak írók és méret szerint vannak a könyvek elredezve, hanem szín szerint is . Ezzel szemben a kis Harper egészen máshogyan értelmezi majd a rendet, például, ha majd eljön az ideje, és könyvet olvas, nem zavarja majd, ha az éppen forgatott könyvek (igen, többesszám, mert a szangvinikus-kolerikus egyszerre több könyvet olvas), az ágya mellett, esetleg az ágyán várják majd a nap végén. Ez a „rend-felfogás” beli különbség biztosan konfliktus forrás lesz.
A kicsi Harper érzelmi karakterét tekintve empatikus. Szüleiről pedig említettem már, hogy mindketten szenvedélyesek. Hú! Az első gondolatom az volt, hogy ez a kislány bizony sokat fog pityeregni, amit a szülei nyílván sosem értenek majd. Az empatikus figyel, ha szükséges, akkor segít, de mindig nagyon tapintatos, óvatos, véletlenül sem bánt meg mást. A szenvedélyes ezzel szemben meghallgat bennünket, aztán fölcsatolja mellvértjét és bosszút áll a legkisebb bennünket ért sérülésért is, még akkor is, ha erre semmi szükség nincs. A szenvedélyes egy hős lovag, aki a legapróbb bajunkból is sárkányt kreál, ami jó, de a kisebb érzelmi energetikájú embereknek sok, sőt, sokk! Amikor csak arra vágyunk, hogy meghallgassanak, akkor ne a szenvedélyes társaságát keressük, arról nem is beszélve, milyen nehéz mellettük szóhoz jutni – szerintem képesek a fülükön keresztül lélegezni… Pedig Harper is igen kommunikatív kislány lesz, de otthon gyakran érzi majd elnyomottnak magát.
A legnagyobb ellentét azonban a szülők és a lányka között intellektuális területen jelentkezhet. Ő a totális „másik véglet” – míg a szülők produktív-művészi típussal büszkélkedhetnek, addig lányuk gyakorlati-gondolkodó lett. Hogy ez mit is jelent? Nos, szülei intuitívak, előre látók, képszerűen gondolkodnak, Harpernek inkább a logikai, analitikus oldala lesz erősebb, és előbb cselekszik majd, aztán gondolkodik. Hosszú lenne részletezni, mi mindenben különbözik a gyakorlati a produktívtól és a gondolkodó a művészi típustól, most legyen elég annyi, hogy az egyik a tipikus álmodozó, a másik pedig, aki cselekszik, de nem lát tovább az orránál (legföljebb egy kicsivel). Van azonban ennek jó oldala is, ugyanis amiről Victoria és David álmodozik, amit ők elképzelnek, azt Harper meg tudja majd valósítani.
Száz szónak is egy a vége, izgalmas gyermekkor vár Harper Seven Beckhamre.
